Jelenleg is folynak egyeztetések arról, hogy hosszú távon is megmaradjon a kamatmentes, szabad felhasználású Diákhitel Plusz.
A Diákhitel Plusz szabad felhasználású, teljesen kamatmentes. Szeptember 30-ig még le lehet adni az igényléseket - közölte a Diákhitel Központ.
A Diákhitel 2 és a Diákhitel Plusz is kamatmentes marad 2022 első fél évében, a szabad felhasználású Diákhitel 1 kamata pedig továbbra is 1,99 százalék lesz – mondta Magyar Péter, a Diákhitel Központ vezérigazgatója a Kossuth Rádióban.
Október 1-től lehet igényelni a kamatmentes, szabad felhasználású Diákhitel Pluszt.
Újra fel lehet venni a szabad felhasználású Diákhitel Pluszt, a hallgatók 2022. június 30-ig igényelhetik az 500 ezer forintos kölcsönt - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter kedden a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs ülése után.
42 ezer új szerződéskötéssel, rekordot döntött a hitelszerződések száma. Ez háromszor annyi, mint a 2019-es adat - 2021-re ismét rekordot várnak.
A korlátozott munkalehetőségek miatt egyre többen kényszerülnek arra, hogy diákhitelt igényeljenek.
A kormány döntése alapján fél évvel, 2021. június 31-ig kitolódik a május 1-jétől elérhető szabad felhasználású, kamatmentes Diákhitel Plusz igénylési határideje.
Idén 40 ezer új igénylés érkezett, ami háromszorosa a tavalyinak. Most bejelentették, jövőre is marad a kamatmentes diákhitel.
Már az állami informatikusképzésen tanulók is igényelhetik a Diákhitel Pluszt. A kamatmentes kölcsön lehetőségével pár nap alatt több százan éltek - tájékoztatta Magyar Péter, a Diákhitel Központ vezérigazgatója az MTI-t.
Augusztus 15-étől havi 70 ezer forintról 150 ezer forintra emelkedett a felsőoktatási hallgatóknak biztosított szabad felhasználású, kedvező kamatozású Diákhitel1 összege. Az új lehetőséggel már két nap alatt több százan éltek - közölte Magyar Péter, a Diákhitel Központ vezérigazgatója hétfőn az MTI-vel.
Magyar Péter, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója szerint a magyar diákhitelezés egy jól kiépített, önfenntartó rendszer, ami nem terheli meg a költségvetést és eközben biztosítja, hogy ne legyen olyan magyar fiatal a Kárpát-medencében, aki anyagi okok miatt nem tudja a tehetségének megfelelő képzést elvégezni - mondta a Magyar Hírlapnak.
Idén először nem az Eötvös Loránd Tudományegyetem került a HVG felsőoktatási rangsorának élére, hanem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
